Belépés FacebookkalKommentek
[ Ablak bezárása ]
Egy fiatalember minden nap délben bekukkantott a templom ajtaján és pár másodperccel később már ment is tovább. Kockás inget és szakadt farmert viselt, mint a többi maga korabeli fiatal. Papírzacskóban hozta az ebédre szánt két zsömléjét. A plébános gyanakvóan kérdezte, hogy miért jött, mivel manapság már a templomban is lopnak.
-Imádkozni jövök - válaszolta a férfi.
-Imádkozni?
-Hogy tudsz ilyen gyorsan imádkozni?
-Mindennap benézek a templomba és annyit mondok: "Jézus, Józsi vagyok". Rövid imádság, de remélem, hogy az Úr meghallgat.
Néhány nap múlva egy munkahelyi baleset következtében a fiatalembert fájdalmas törésekkel szállították kórházba. Többen voltak egy szobában. Érkezése teljesen átalakította az osztályt. Nemsokára az ő szobája lett a folyosó összes betegének találkozóhelye. Fiatalok és idősek ültek az ágya mellett és ő mindenkire rámosolygott, mindenkihez volt egy-egy kedves szava. A plébános is eljött meglátogatni és egy nővér kíséretében odament a fiatalember ágyához.
-Azt mondták, hogy nagyon össze vagy törve, mégis vigaszt nyújtasz a többiek számára. Hogy vagy képes erre?
-Annak az embernek köszönhetem ezt, aki minden nap délben eljön hozzám.
Az ápolónő félbeszakította: -De hisz délben soha nem jön senki!
-Ó, dehogyisnem. Mindennap eljön, benéz az ajtón és azt mondja:
-Józsi, Jézus vagyok.
Keresztény bizonyságok, életek, történetek